2010. szeptember 30., csütörtök

Cinke K.F.T.

Álmatlanul forgolódott fészkében cinke papa. Törte a fejét, hogy hogyan kellene egy kis pénzhez jutni. Bővíteni kell a fészküket, mert hamarosan itt lesznek a kis cinkék, akiknek sok mindenre lesz szükségük, míg felnőnek. Meg aztán egy nagy kirándulást is tervezget.
-- Cinke mamának is szeretnék venni valami szép ajándékot! -- sóhajtotta.
Ennél a gondolatnál mégis csak szemére szállt az álom. Elaludt mélyen.
Álmában aztán messze földön járt, ahol különös dolgot látott. Összefogtak a madarak és közös erővel dolgoztak.
Amikor reggel az első kakasszóra felébredt, egyszerre eszébe jutott álma:
-- Nem is rossz dolog, amit álmodtam! -- csicseregte csendesen, nehogy felébressze párját, aki még békésen szunyókált mellette, csőrét szárnya alá dugva.
Ismét törte a fejét, most már beleszőve az álmát is.
-- Azt hiszem, eszembe jutott egy jó megoldás! -- villant fel két szeme.
Alig várta, hogy közölhesse tervét cinke mamával, de a világért sem zavarta volna m
eg pihenését. Türelmesen várt, míg felébred. Addig kiült a fészek szélére, s elvégezte a reggeli tisztálkodást. Szép színes tollait is sorra rendbeszedte. Mire elkészült, addigra párja mocorogni kezdett.
Először az egyi
k szemét nyitotta ki, körülnézve érdemes-e teljesen felébredni. Amikor látta, milyen ragyogóan süt a nap, kinyitotta a másik szemét is. Szárnyaival nyújtózott egy nagyot:
-- Jó reggelt kedves párom! -- köszönt cinke papának.
-- Jó reggelt! -- üdvö
zölte kedvesen ébredező társát cinke papa. -- Már nagyon vártam ébredésedet, van egy ötletem, kíváncsi vagyok a véleményesre.
-- Álmodtál valami jót? -- kérdezte egy nagy ásítás közben cinke mama, miközben óvatosan forgatta meg csőrével az alatta lévő pici tojásokat.
-- Igen, azt hiszem az álmom segített abban, hogy arra a gondolatra jutottam, alakítsunk egy takarító KFT-t.
-- Egy takarító micsodát...? -- kérdezte párja.
-- KFT-t. --
mondta türelmesen cinke papa. -- Ma ez divatos elnevezése egy vállalkozásnak.
-- És, hogy gondolod megalakítani ezt a micsodát, ezt a KFT-t?
-- Meghívjuk a környéken élő barátainkat egy piknikre és eszegetés közben megbeszéljük a dolgokat, megkérdezzük tőlük, ki akar a KFT-nek tagja lenni.
-- Kikre gondoltál?

-- A cinke testvéreinkre elsősorban és a harkályokra. -- válaszolt cinke papa.
-- Jó ötlet. -- fejezte ki egy csicsergéssel cinke mama az elismerését.
-- Reggeli után, ha te is segítesz, elindulunk, felkeressük a leendő tagokat. -- mondta cinke papa és nekilátott a feltálalt kukac csemegének. Amikor az utolsó falatot is elfogyasztották s kiürült a tányérjuk, elröppentek, cinke papa déli irányba, cinke mama keletre repült.
Becsöngettek cinke sógorukhoz, barátaikhoz. Felkeresték a környéken lakó és dolgozó fakopácsokat és meghívták egy délutáni piknikre őket. Volt, akihez kétszer is el kellett látogatni a nap folyamán, mert épp bevásárló körúton volt és így nem találták otthon.
De mire cinke mama elkészült az utolsó fogással is, amivel vendégeinek akart kedveskedni, addigra összegyűlt a kis társaság a nagy fa ágain. Mindenki ott volt, akit meghívtak.
Eszegettek, iszogattak, cseverésztek. Nagyon vidám volt a kis csapat. Akkor cinke papa megcsörrentette poharát, jelezve, szólni kíván a vendégekhez.

Pillanatok alatt elcsendesedtek a madarak és a vendéglátó felé fordultak kíváncsian várva, mit akar közölni velük.
-- Kedves barátaim, egy kis figyelmet kérek! -- kezdte cinke papa a beszédét, s elmondta, mit tervez. -- Közösen dolgoznánk, a pénzen is közösen osztozkodnánk. -- fejezte be.
Először néma csend követte szavait, majd innen is és onnan is viharzottak a kérdések:
-- Hogyan gondolod az indulást?
-- Hogyan hirdetjük meg a KFT megalakulását?
-- Ki szervezi meg a munkát?
-- Ki lesz a könyvelő?
-- Mennyi pénzt kérjünk egy-egy munka elvégzéséért?
-- Egy-egy csapatban hány fő legyen?
Annyi, de annyi kérdés röpködött a levegőben, hogy cinke papa azt sem tudta merre kapja a fejét, kinek válaszoljon.
-- Csak sorjában! -- k
iáltotta. -- Csak sorjában! Minden kérdés helyén való és minden kérdésre válaszolni kell.
Késő délutánig tárgyalták a felvetett kérdéseket. Mindent megvitattak.
-- Először is a helyi újságokban megjelentetünk egy cikket, hogy hírül adjuk az embereknek, megalakítottuk a takarító KFT. -- nket. -- szögezte le a legfontosabb kérdést cinke papa. -- Másodszor, felkérlek téged cinke sógor, hogy te jegyezd, mikor, hová kell a brigádnak menni. Ez is nagyon fontos!
Végül megpecsételve az egyezséget, a KFT megalakulását, koccintottak a sikerre.
Ettől kezdve mindenki intézte a rá bízott munkát.

Az emberek olvasták az újságban a hirdetést. Kicsit csodálkoztak rajta, de azután örömmel vették és akinek gyümölcsöse volt, azonnal felkereste a "CINKE KFT" ügyvezetőjét és megbízást adott a kukacok, hernyók irtására.
A KFT tagjai becsületesen végezték el a munkát. Jaj volt annak a kártevőnek, amelyik ott lapult a rájuk bízott gyümölcsfában! Nem kegyelmeztek egyne
k sem.
Annyira megszaporodott a munkájuk, hogy cinke sógor nem győzte a megrendeléseket rögzíteni.
-- Ki kellene valamit találnunk. -- mondta egy megbeszélésen. -- Azt hiszem telefont kellene beszereltetnünk.
-- Igen az kell, de egy üzenetrögzítő is szükséges hozzá. -- mondta az egyik harkály.
Másnap cinke mama berepült a városba és megrendelte a telefont és hozzá az üzenetrögzítőt. Pár nap múlva meg is jelentek a szerelők és bekötötték a telefont. Ezzel meggyorsult a munka megrendelésének rögzítése. Felszabadult egy munkaerő, aki ezután társaival együtt röpködhetett egyik gyümölcsfáról a másikra, tisztítva azokat a kártevő bogaraktól, kukacoktól.
Olyan rendes munkát végeztek, hogy a gyümölcsfák egészségesek lettek, mint a makk. Rengeteg gyümölcs termett rajtuk.
Az emberek boldogan sétálgattak a fák között, gyönyörködtek a bő termésben, a mosolygó almákban.
-- Nem kell permeteznünk. A "CINKE KFT" madarai elvégzik helyettünk a munkát.
A jó munka híre túljutott a városka határán, de még az ország határán is túl. Hamarosan külföldi megrendelők jele
ntkeztek a telefonon, akik nagyon szerették volna, ha a KFT vállalja a gyümölcsösük takarítását.
Összegyűltek a tagok, hogy egy megbeszélésen vitassák meg, mi legyen? Repüljenek-e olyan messzire, vállalják-e a munkát más országokban is?
-- Ha úgy határozunk -- mondta cinke papa --, hogy kiterjesztjük vállalkozásunkat külföldre is, úgy bővíteni kell a tagok számát. Új munkaerőket kell alkalmazni. S úgy döntöttek, megmentik a környező országok gyümölcsfáit is a hernyóktól, bogaraktól.
Jött ismét az újsághirdetés, mely így hangzott:
" Azok jelen
tkezését várjuk a CINKE KFT-be, akik tiszta és lelkiismeretes munkát végeznének a gyümölcsösökben itthon és külföldön egyaránt. "
Jöttek a jelentkezők. A meggyfa ágai csak úgy roskadoztak a fecskék. rigók súlya alatt. A fecskék tavasztól őszig vállalták a munkát és ígérték, hogy a rájuk bízott területen az összes kártékony bogarakat kiirtj
ák. A rigók úgy szintén.
Bejött cinke papa terve. Volt már miből bővíteni a fészket, amely olyan szép lett, mint egy palota. Boldogan dörzsölte össze tenyerét:
-- Kedves párom, látod megvalósult az elképzelésem. -- s meghatódva nyújtotta át ajándékát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése