-- Jó reggelt! -- ébresztette a nyuszikat. -- Ébresztő, indulás mosakodni!
Felugráltak a kis tapsik és a harmatos fűben hipp-hopp elvégezték a mosakodást, a fogmosást sem hagyták ki. A tisztálkodás leghosszabb mozzanata a fülek kitakarítása volt.
-- Füleske -- szólt a nyúl mama fiacskájához --, a te fülednek kell a legtisztábbnak lenni, h
iszen ma iskolába mégy, s amit a tanító bácsi mond, azt hallanod és megjegyezned kell.-- Igen mama -- felelte a kis nyúl --, de úgy félek! -- s az ina is megremegett.
-- Nem harapják le az orrod, ne félj! -- szólt nyúl papa. -- Az iskolában megtanítanak írni, olvasni, számolni és szép verseket szavalni.
-- Itt a reggeli! -- és nyúl anyó mind a hét csemetének a kezébe nyomott egy piros, sárgarépát.
-- Egyetek gyorsan, mert Füleskének nemsoká indulni kell.
Hangos rágcsálásba kezdtek. Jóízűen falatozták a ropogós répát.
-- Indulnunk kell! -- mondta Tapsi Fül, s elindultak az iskolába.
A máskor ugra-bugra Füles csendesen, megszeppenve ballagott apja mellett, kezében szorongatva füzetét és ceruzáját. Amikor a tisztáshoz közeledtek, hallották a kis iskolások vidám viháncolását.
-- Hallod fiam, milyen vidámak, nincs ott megijedve egy sem. Nagyon jó iskolásnak lenni, mert a tanulás mellett sokat játszotok. -- vigasztalta Füleskét a papa, mert látta, minél közelebb értek az iskolához, annál inkább remeg félelmében fiacskája.
-- Fel a fejjel, köszönj illedelmesen. -- lökte oldalba.
Az öreg tanító mester orrára tette szemüvegét, kezébe fogta pálcáját és szólt:
-- Bújjatok csak elő a mamák szoknyája mögül és üljetek be a padokba. Egérke, te oda ülj, Brumi te oda, s te Füleske ülj Gidácska mellé. Így ni. -- nézett végig a kis diákokon.
-- Megkérjük a szülőket menjenek haza, mi megkezdjük a komoly tanulást.
Amikor délután Füleske haza ért az iskolából, szülei és a testvérei is azzal fogadták:
-- No, mit tanultál?
S a kis nyuszi mesélt, mesélt a számokról, a betűkről.
-- Tanultam az erdőről egy szép verset. -- s azzal szavalni kezdett:
Egy, kettő, három, négy és sok sudár, lombos fa,
Állatok, madarak biztonságos otthona.
Barátságban, békességben élnek itt az állatok,
Teljesül az erdőben minden kívánságotok.
-- De szép volt! -- ámultak a hallgatók.
Füleske büszkén nézett szüleire, testvéreire és alig várta, hogy másnap reggel újra iskolába mehessen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése