A két cica

Petinek volt két játékos cicája. Az egyik szürke cirmos, a másik fehér-fekete tarka. Egész nap elfoglalták magukat labdával, a cérna gombolyaggal, amit órákig gurítottak, tépték-rágták. Játszadoztak egymás farkával.
-- Ideje lenne már, ha egeret fognátok. -- szólt a macskákra Peti anyukája. -- Elég nagyok vagytok már ahhoz, hogy dolgozzatok is, ne csak játszatok. Annyi itt az egér, hogy a lisztes zsákot is kirágták. Szeretném a hasznotokat venni. -- morgolódott anya.
A kis cirmos azonnal szót fogadott. Odaült az egérlyuk elé, s türelmesen várta, mikor bújik elő a hegyes orrú állatka. És amikor előjött, hopp, el is kapta.
Csak erre várt a tarka cica. Odafutott és így szólt:
-- Add nekem az egeret!
-- Még mit nem? Fogj te is magadnak! -- mondta a szorgalmas kiscica és hamm, gyorsan bekapta a zsákmányt.
-- Azt már nem! -- nyújtózott lustán a másik macska. -- Még, hogy én egeret fogjak? Inkább tejet iszom. -- s lustán odalépkedett a tejes tálkához és jót lefetyelt belőle. Azután felugrott a heverőre, kényelmesen elhelyezkedett a puha párnán és aludt egész estig.
Így ment ez nap-nap után.
Észrevette a tarka macska lustaságát Peti és így szólt magában:
-- Adok én neked egész nap heverészni! -- azzal eltette a tejes edényt, hogy ne találja meg a cica. Macska úrfi valóban keresni kezdte a tejét.
-- Nyaú, hol a finom tejcsi, éhes vagyok!
-- Nincs. -- mondta neki Petike.
-- Akkor kérek kolbászt, azt is szeretem. -- nyafogott szemtelenül.
-- Az nincs. Semmi sincs. Ha éhes vagy, fogj egeret!
-- Ahhoz nincs kedvem. Inkább alszom, akkor nem érzem, hogy éhes vagyok. -- nyújtózott egy nagyot és újra lefeküdt.
Azonban alig aludt el máris felébredt, hogy hangosan korog a gyomra az éhségtől. Körbe nézett, hátha talál valami ennivalót. És nicsak! Az asztalon észrevette a tejfölt. Körbe nyalta nyelvével a szája szélét.
-- Na ugye, mégsem kell egerésznem. Ott az ennivaló, méghozzá milyen finom.
Azzal már fel is ugrott az asztalra. Bedugta fejét a pohárba és nyalni kezdte a friss tejfölt.
Még le sem nyelte az első falatot, amikor nyílt a konyha ajtó és belépett a gazdasszony. Meglátta a nyalakodó tolvaj macskát, elkapta a farkát és kidobta az utcára.
-- Takarodj a házból te lusta, lopós semmirekelő. A szemem elé ne kerülj, amíg nem tanulsz meg egeret fogni és rendesen viselkedni.
Mit tehetett a tarka cica, aki már így is nagyon éhes volt, odaült ő is az egérlyuk elé és elkapta a gyanútlanul kiosonó egérkét. Nem ette meg nyomban, bár nagyon kívánta, hanem bekopogott az ajtón és így szólt az ajtót nyitó asszonyhoz:
-- Fogadj vissza! Nézd, fogtam egy egeret. Ígérem, ezután az összes egeret megfogom, amelyik bemerészkedik a házba.
-- Jól van, látom értettél a szóból. -- engedte be Peti anyukája a cicát, aki ettől kezdve ügyes egerésző lett.