Béka koncert

Platy, platy, totyogott az erdei ösvényen béka papa.
Platy, platy, totyogott utána béka mama és két szép leányuk.
Hátukon cipelték minden vagyonkájukat. Béka papa a légy és szúnyog fogó hálóit, béka mama főző edényeit. A béka lánykák csillogó ruháikat, gyöngyeiket.
-- Mikor érünk már a kerek tóhoz? -- nyöszörgött a kisebbik béka lány. -- Fáradt vagyok.
Megállt béka papa, botjára támaszkodott.
-- Már csak tíz béka ugrásnyira vagyunk. hamarosan odaérünk. De dobd el csecsebecséid felét, sok fölösleges dolgot cipelsz lányom. -- mosolygott kedvesen csemetéjére.
-- Ugyan papa, hagyd őket. A csecsebecsékre szükségük van a lányoknak. Tetszeni kell a béka fiúknak. -- kelt a gyermekei védelmére béka mama. -- Neked is tetszettem, mikor felcicomáztam magam a gyöngyökkel.
-- Jó, jó. Úgy igaz. -- adta meg magát béka papa, azzal folytatta útját.
Utána indult békésen a családja.
Mire a hajnal első halvány sugara megjelent a fák között az égen, a kis csapat elérte a kerek tó partját.
-- No, itt letáborozunk. -- szólt béka papa. -- Ezután itt lesz az otthonunk. -- azzal lerakta hálóit és elindult szétnézni, hogy üdvözölje a szomszédokat.
Béka mama is elhelyezte a fűbe edényeit és beugrott a tóba egy kis frissítő fürdésre.
A béka lányok félénken néztek szét új lakóhelyükön.
-- Vajon lesznek-e itt barátaink? -- gondolták.
Hamar beilleszkedtek az új környezetbe. Szívesen fogadták őket az itt lakó béka családok. Barátságosak voltak. Már az első este meghívták őket egy jó fürdőzésre.
A szomszéd zsombékon lakott egy béka fiú, aki azonnal felfigyelt az egyik újonnan érkezett béka lányra.
-- Milyen bájos ez a lány, az isten is nekem teremtette. -- mondta a barátjának.
-- Nekem meg a testvére tetszik. -- szólt a másik béka fiú.
El is határozták, hogy mindent elkövetnek, hogy megnyerjék maguknak a két lány kegyeit.
Meghívták őket túrázni a tóba, virágot szedtek nekik a harmatos réten.
-- Ma éjjel koncertet adunk nekik. -- határozta el magát a két béka fiú.
Volt azonban egy kövér agglegény béka, akinek szintén megtetszett az idősebb béka lány. De hiába hízelgett, hiába tetszelgett, a lánynak nem kellett.
Nem törődött bele a vereségbe a kövér béka. Meghallotta, hogy koncertre készül a két barát. Elhatározta, hogy nevetségessé teszi őket a lányok előtt. Elhatározta, hogy elrontja a koncertet.
Így, bár álmos volt nagyon, le nem hunyta volna a világért sem a szemeit. Várta, hogy a béka fiúk elkezdjék a koncertet.
Amint leszállt az éj, a nap utolsó sugarai is alábuktak a tó kék habjába, s feljött a kerek hold, a két szerelmes béka fiú elérkezettnek látta az időt, hogy elinduljanak a béka lányok ablaka alá, s elkezdjék az éji zenét.
-- Csak lágyan zengjen a muzsika. -- súgta barátjának a béka fiú.
-- Igen, szívhez szólóan szóljon a koncert. -- súgta vissza a barátja.
Elővették hangszereiket és finoman, halkan rázendítettek.
-- Brekeke, brekeke -- keke... -- hangzott fel a csendes csillagfényes éjszakában.
Felébredtek a béka lányok és kikönyököltek az ablak párkányára. Repeső szívvel hallgatták a szerelmes dalt.
De ebben a pillanatban éles, durva, recsegő hang keveredett a gyönyörű zenébe.
-- Breke..., haj, breke... , ő... ő, haj.
-- Mi történt? -- riadt meg a két lány. -- Eltévesztették a fiúk a dallamot?
-- Mi történt? -- rémült meg a két barát is. -- Ki teszi tönkre a mi éji zenénket?
Felfigyeltek a dologra a közelben, a csillagokban gyönyörködő fiatal békák. Kitalálták rögtön, hogy a kövér agglegény béka akarja nevetségessé tenni szerelmük előtt a két barátot.
-- Gyerünk! -- ugrott ki a vízből az egyik béka. -- Gyerünk segítsünk a barátainknak. -- s elindultak.
Odaérve a helyre, ahol a két béka fiú próbálta túlszárnyalni a kövér béka rekedt, kellemetlen hangját, a békák pillanatok alatt rendbe elhelyezkedtek, felhangolták hangszereiket, megköszörülték torkukat és muzsikálni kezdtek.
-- Kuruty, kuruty, szépen szól a dalunk. -- zengték, és gyönyörű koncertet adtak elő. Elnyomták a kövér béka, repedt fazékra emlékeztető hangját, ki vesztesen, szégyenkezve kullogott el és bújt le a tó fenekére.